Kedves, drága Naplóm!

Minden nap alig várom h leülhessek végre a számítógép elé, és írhassak neked. De amikor ránézek a tiszta fehér “lapra”, akkor minden, amit kigondoltam elszáll! HUss! És mintha kirepülne az ablakon. Utálom is magamat ilyenkor…de nem tok mit tenni. A könyvem nem írja magát, és én sem. Nem tudok még ránézni sem. Mindig javítok rajta valamit, már szinte nem is ugyanaz.

Mondtam már h Christina Aguilera-Voice within c. dala a himnuszom? Egyszerűen megnyugtat…és meg is ríkat. Egy szóval: szeretem. Imádom. Mélyen belül érzem h nekem énekli, pedig tom h ez képtelenség. És sztem ien a jó dal. Úgy érzed neked szól, csak neked. Örökké csak azt hallgatnád. Így vagyok a 1Republic bármeik dalával…szívhezszóló, gyönyörű szövegű…

Az anyám maga az ördüg. Azt mondta ha kitakarítok, megkapom a zsebpénze. Ez tegnap volt. Ma meg azt mondja h én ne kérjek rajta számon semmit. Pedig kitakarítottam a százakárhány nm2-es lakást. És átvert. A saját anyám. Csoda h utálom???????? MIndig becsap. Mért utál?mért? Én nem teszek rosszat csak visszafeleselek, de ezt mindenkivel így csinálom.

Csókica:Suzie

2008. július 4.. my life:). Nincsenek megjegyzések.

Nincs megjegyzés

Legyél az első hozzászóló!

Hozzászólás

Visszakövetés URI