munkamunkamunkamunka…
Kedves, drága Naplóm!
Szinte már unom minden nap ugyanazt írni: ma nem történt semmi különös. Ma igenis történt valami. Valszeg kaptam munkát. Azért mondom h valszeg, mert még el kell mennem tüdőszűrésre (veszély!!!!:P) és még el kell mennem külön orvoshoz is. De lesz munkám!!!! Életem vágya, igaz, nem valami álommeló (árufeltöltés) napi 8 és fél órában. Közel va, meg minden, csak ezért engedik a szüleim.
Hűűűű, de jó a nagyobbik öcsém kedvenc szavát hallgatni egész álló nap! “JÓFÉLE!JÓFÉLE!” az agyam már télleg szétrobban. A kisebbik meg állandóan szekál, szóval is és cselekedettel is. Most meg már kövér is vagyok. Naggyon király!!!
De mind1, hiszen úgyis azt csinálok, amit akarok (legalábbis a képzeletemben), bárcsak úúgy lenne, ahogy elképzelem. Legalább 1 picit. Lehet, hogy van abban igazság, hogy nem elégszem meg azzal, amim van és mindig jobbat szeretnék.
Csók: Suzie
egy jó nap:)
Kedves Naplóm!
Ma nagyon jó napom volt. 10kor elmentem hazulról és csak 7kor jöttem haza. Egész nap Vele voltam. És asszem kezdek szerelmes lenni….belé. Annyit csókolóztunk h a szám megduzzadt, és el is zsibbadt.Hmmmmm…naggyon finoman csókol. 
És szúr a borostája. 1 picikét. Vásárolgattunk, Ő vett 1 pólót én meg egy nagy, fekete karikafülbevalót. Naggyon jól néz ki!^^ A papucs kidörzsölte a lábam, de kit érdekel? Hisz vele voltam. Még mindig szúr az oldalam a sok nevetéstől…Őt nevettem ki, meg ő is engem. Most ért csak haza…
Ezenkívül Elon itt a kép rólam, remélem tetszik. Reklamáció nincs:).VÉLEMÉNY???????:)
Csók: Suzie
csók v csoki:)
Drága Naplóm!
Ha 1 évvel ezelőtt azt kérdezték volna, h mit választok a egy csókot v egy tábla csokit, akkor bizti h a csokit választottam volna. Akkor. Azóta sok minden történt velem. Nemtom, h szerencsére vagy nem, de vicces visszagondolni, h mien kis prűd voltam 1 évvel ezelőtt. Mármint mélyen még mindig az vok, és nem is oan mélyen. De megváltoztam. Egy kicsit:-).
Amikor betöltöttem a 16-ot (nemrég) elkezdtem pasizni, de úgy komolyan. Nem csak a férfiak bámultak, hanem én is őket. Persze, nagyim azt mondta, h nyugodtan nézzem meg őket, szemezzek velük. Hát, mondani könnyű, főleg a Nagyinak. És bevallom ez a szemezős dolog azóta sem az erősségem. Mit csináljon az a lány, aki 16 éves, alig jár bulizni, álomvilágban él…hát sok lehetőség van, de a legszimpibb (nekem legalábbis) a chat. Persze vannak, akik azt mondják, h hülye vok h csetelek, de sztem nem. Vagyis de. Vagy nem? Fene tudja…de azt tom, h csomószor nem jártam túl jól, de legalább szereztem tapasztalatokat. Ha nem is jókat, de mégis tapasztalatok. Az is kell.
Az első csókom története se semmi. H őszinte legyek, ez a történet azóta valszeg életem egyik legviccesebb története. Most már. De akkor… Szilveszter volt 13 éves voltam. Nagyiméknál voltunk és üvegeztünk. Már 6 éves korom óta ismertem Gyurit, állítólag mindig is szerelmes volt belém. És az is volt, amolyan gyerekszerelemmel. Én ezt sokszor kihasználtam…szégyellem is magam, mert nem tudtam h csak játszom vele és ő meg reménykedik. A nagyimék szomszédja, ő, a tesói és a szülei. A nővére az 1ik legjobb barátnőm. És ő? Ő a haverom. Szóval 13 éves voltam, üvegeztünk. Minket pörgettek ki, adtam neki egy szájrapuszit. Majd még 1x. Mondtam h ha még 1x minket forgatnak ki, én…én…adok neki egy nyelvest. És (mien véletlen?:O) megint minket pörgettek ki. “Pfuj!Undorító!” Így éreztem abban a pillanatban. Gyorsan ittam vmi gyümölcslevet, mert még az íze is undorító volt. Aztán szüneteltettem ezt a csókolózás-dolgot. Egy ideig. De aztán rájöttem h mien jó és azóta is csak csókolóznék és csókolóznék….:)
takarítás+mi1más
Kedves Naplóm!!!!:)
A mai napom különösebben izgalmas események nélük telt, nem úgy, mint a tegnapi:). Ma van apám névnapja és hát kire hárult az a megtisztelő feladat, h kitakarítson egy 110 m2-es lakást? A legidősebbre, aki ráadásul még lány is, rám. Mért ne? Anyám megteheti h elmegy vásárolgatni és csak annyit közöl velem h porszívózzam ki a lakást….nah persze ez nála annyit jelent, h porszívózzak, vessem be az ágyakat, pucoljam le a tükröket és mosogassak el. Jah és a legjobb h “szolgáljam” ki az öcséimet, magyarul melegítsek nekik kaját, míg ők a számítógép előtt ülnek egész nap. Naggyon király! Mondtam már h imádom anyámat?
Azt hiszi h elolvashatja a blogomat, pedig francokat, mindig kitörlöm az előzményeket, így fogalma sincs róla, h mit írok és h hova… azt hiszi h az övé az életem és sajnos nem csak hiszi…mármint félig. Mert amit tegnap csinál…tunk azt ő sohasem csinálta volna 5 hetes járás után és még én is szégyellem magam. De csak 1 ici-picit. Persze azt mondják, h ez ma már normális. Jó. Valakinek biztosan normális is. De ez a vki nem én vagyok. Persze ollyan sem vok, mint anyám…majd ha fagy, vagy piros hó esik v mittudomén. De sohasohasohasoha nem leszek ollan, mint ő. Még véletlenül sem!
Csók: Suzie
kis rosszalkodás:P
Kedves Naplóm!:)
A mai nap után nem is tom, h mit mondjak (ill írjak). Naggyon kemény volt, mert ma Vele voltam…és hát…khm…jól szórakoztunk:). Persze semmi komolyabbra nem kell gondolni, csak egy kis rosszalkodásra:P Vagyis nagyobbacska rosszalkodás. Csak annyit árulok el, h nyelv és alul:$ kicsit szégyellem is magam, h én a gyönyörök mezején rohangásztam:)
Anyám ma megint kicsapta a hisztit, aminek az lett a vége, h enyém a halomnyi mosogatnivaló. IMMÁDOM a … anyámat (francokat!). Most is nyavalyog h mi lesz a munkámmal, meg h mikor jelentkezem, majdnem odaszóltam neki h SOHA!!! De ehhez túúúúl ideges voltam ezért elmormogtam 1 vazze’-t és odébbsétáltam. Most meg kereshetek munkát, de hát nem is akarok itthon ülni ezekkel a besavanyodott, vén …-kal.
Valaki tud valamien munkát????????????? bármit….plz help meeeeeeeeee^^
Pux: Suzie
strand:)
Kedves, drága, egyetlen naplóm!
Ma, ebben a 40 fokos melegben az öcsikém (a kisebb) kitalálta, hogy ugyan már, menjünk el a Palatinusra. Imádom az öcsémet (de télleg), de ez az ötlet….pffff….inkább itthon üldögéltem volna. Nah, de ki más ment volna el Vele? És nem is bántam meg. Nem nagyon:). Volt ott hullámmedence, csúszdák….sötöbö. 5 féle csúszda volt. 4 kék kanyargós és 1 piros hullaegyenes. Namármost a piroson nem tom hányszor csúsztam, de már az elsőnél a csúszda illesztései felszakították a bőrt a hátamon. Most nemtom h nézhet ki, de azt mondják, h ronda. Persze ment a flört ezerrel. Két fiú is volt: mindkettővel dumcsiztam, az 1ik bele akart nyúlni a bugyimba, a másik meg szerelmemnek hívott. És ezáltal megállapítottam, h elég csinos lehetek:). Jah. Remélem az vagyok.
Nah csók: Suzie
szerelem
Kedves Naplóm!
A mai napom egész jól indult míg Ő (legyen a neve Tomi, bár az igazi neve nem ez) be nem vallotta h szeret. Így:
,,sok sok gondolkodás után, mármint nem azon gondolkodtam Ennyit hogy biztos vagyok-e a dolgomban hanem azon hogy hogyan fejezzem ki magam …..tehát a tegnapi beszélgetésünk is sokat segitett azon hogy végre kimondjam azt amit érzek, nem tudom de Szerintem most jött el az idajee és nemudom hogy most mit fogsz majd gondolni de ki kell hogy Mondjam én nagyon nagyon Szeretlek.”
Erre én megkérdeztem, hogy úgy?
,,ingen úgy szerelemmel és nem mint barátot nem is tudom hogy eddig miért nem mertem elmondani”
,,hát perszee hiszen minden nap gondolok rád, mikor veled vagyok akkor olyan …. szeretlek hosszan bámulni(de gondolom ezt észrevetted) , veled sétálni, vásárolni, vagyis mindent amit veled csinálok ”
Kábé úgy éreztem magam, mint 1 hülye…képtelen vagyok neki azt mondani, hogy én is, mert én nem vok belé. Ez persze nem zárja ki azt h még nem lehetek. De én nem szeretek ilyen helyzetekben se hazudni, se igazat mondani. Utálok. Ilyen helyzetekben mindig mindenki azt várja, hogy legyek olyan, mint 1ébként: nagyszájú és őszinte. De nem tudok. Igen, bevallom: Zsuzsi (én) az ilyen helyzetektől beparázik. Gyáva lesz. Nem írtam azt h szeretem, még. De remélem eljön még az a nap. És akkor (életemben először) más is fog történni…
egy kis kesergés:$
Kedves Naplóm!
Alig várom, hogy kapjak valami munkát, mert őrjítő itthon ülni és apám dünnyögését hallgatni arról, hogy semmit sem csinálok. Szerencsére anyu még nem ért haza, hiszen tőle is csak ezt hallgathatnám:,,Egész nap nem csinálsz semmit, csak nézel ki a fejedből!”. Persze nem ezeket a szavakat használják:(.
Mit mondhatnék nekik? Anyu, Apu éppen a könyvemen dolgozom és légyszi, ne zavarjatok????????? Csak bele kell gondolni, hogy milyen arcot vágnának…. mintha valami torzszülött lennék. Az igazság az, hogy azt mondom nekik, hogy olvasok, csak ez (ha lehet) még jobban felbőszíti őket. 16 éves vagyok és ez a 21. század. Mégis úgy érzem, mintha 14 éves csitri lennék VIII. Henrik udvarában és azt kellene csinálnom, amit a szüleim mondanak. Végül is így is azt csinálom….még kábé 2 évig…
Plusz, a könyvem nem akarja megírni magát…a vége, a közepe kész is van, de az eleje, azzal van egy kis gond. Hallottam olyat, hogy csak a kezdő írók várnak ihletre, de hát mit mondjak, én még a kezdőbbnél is kezdőbb vagyok. De az ihlet elkerül, csakúgy mint a Múzsa csókja.
Mégis úgy érzem, hogy vár rám valami, valami olyan, amiről álmodni sem mernék, de még sok idő kell ahhoz, hogy elérjem, amit akarok. Sok idő és szenvedés….de kész vagyok rá. Kész vagyok, bármit is kínál az Élet!
Csók: Suzie:)
úúúúúúj vagyok:)
Sziasztok!
Tulajdonképpen egy naplót szeretnék vezetni és bármilyen kritikát szívesen várok akár az ,,életmódomról”, akár az írásmódomról legyen szó. Imádok írni, már bele is kezdtem életem első (és remélem nem egyetlen) könyvébe. Bár az is igaz, hogy beszélni még jobban szeretek, és minden ismerősömnek az agyára megyek:). Meg is szokták kérdezni, hogy egyáltalán veszek-e levegőt miközben beszélek. Erre a válaszom általában az, hogy: nem.:)
Asszem nem a mai nap kezdem…ma már túl fáradt vagyok….
Jó8: Suzie
Helló Világ!
Üdvözöl a BlogoZZ.com. Ez az első bejegyzésed. Szerkeszd vagy töröld, aztán indulhat a blogolás!